|
2010-04-06 11:34:52
Megdöbbentem, amikor hallottam a hírt. Daróczi Dáviddal sohasem találkoztam. Halála azért is érint közelről, mert évekig dolgoztam együtt Liptai Claudiával, akit feleségül vett volna. Mivel soha rosszat nem kívántam Claudiának, ezért nyilvánvaló, hogy nekem is fájdalmas, ami történt.
Ebben a drámában, több minden figyelemreméltó…Én csak egyetlen részletre hívnám fel a figyelmet. Többen írták, nyilatkozták, hogy Daróczi a magyarországi cigányság példaképe volt. Amikor először megláttam a miniszterelnök oldalán ezt a magas, jól öltözött, magabiztos férfit, ugyanerre gondoltam. Végre, egy cigány, aki értelmiségi, aki saját jogon vívta ki magas kormányzati pozícióját. Bevallom, féltettem. Én ugyan csak néhány hetet töltöttem a kormány közelében és az államtitkári eskü után hat nappal, már ott is hagytam, máris éreztem a veszélyt, amit Daróczi úgy tűnik, nem érzett meg. Megmondtam a miniszterelnöknek, hogy nekem a családom többet ér annál, minthogy magukat kollégának nevező bulvárlapos íródeákok velem szórakozzanak. Az én feleségem sohasem engedte magát fényképezni, nem nyilatkozott, a lányunk esküvője után jelent meg róla egyetlen kép. Fogalmam sincs, hogy miért, de Daróczi átengedte magát a bulvárnak, Claudia ezt már korábban megtette Gesztesi oldalán, ő tudja miért...
Természetesen olvastam az interneten sok mindent, de a találgatásokhoz nem akarok hozzászólni. Egyetlen dolog biztos: aki hagyja magát, azt a bulvár tönkreteszi.
A legjobb az volna, ha Daróczi dráma lekerülne a média napirendjéről és csak arra a jókötésű, intelligens, mosolygós cigány értelmiségire emlékeznénk, akit Daróczi Dávidnak hívnak.
Hozzászólások száma: (17)
|
